A Partners Hungary Alapítvány (PHA) tevékenysége során az alternatív konfliktus kezelés módszereit, technikáit, eszközeit alkalmazza. Az alternatív konfliktus kezelés lényege, hogy egy adott ügyet, konfliktust leghatékonyabban az adott ügyben, konfliktusban érintett, érdekelt felek képesek kezelni. Ez a módszer nem csak az éppen aktuális ügy kezelését és konszenzuális lezárását eredményezheti, hanem kooperációt feltételező jellege miatta jövendő konfliktusok megelőzésében is segítheti a feleket.

Lényegében ezek a metodológiai szempontok határozták meg roma integrációs munkánk tartalmát és kereteit a kezdetektől, 1995-től folyamatosan. Ez filozófiánkból, szakmai profilunkból – és stratégiai missziónkból - következően azt jelentette, hogy programjainkban igyekeztünk az együttműködés kultúráját kialakítani, fejleszteni és terjeszteni a helyi roma és nem-roma közösségekben.

Ezek a programok konkrétan tárgyalási, kommunikációs, együttműködési, konfliktuskezelői készségfejlesztő képzéseket, illetve szervezeti fejlesztéseket, rövid és hosszabb távú kooperatív tervező munkákat jelentettek a helyi közösség roma integrációban érintett és érdekelt szereplőivel, intézményeivel, szervezeteivel. Szükség esetén mediációra (konfliktus kezelésre egy semleges külső fél bevonásával) is sor kerülhetett, de alapvető célunk az volt, hogy

• „feltárjuk”, megtaláljuk az integrációban érdekelteket (és az érdekeiket) – legyenek ezek természetes személyek, szervezetek, vagy akár intézmények, valamint
• „képessé tegyük” őket a hatékony kommunikációra, tárgyalásra, végső soron az (érdek alapú) együttműködésre.

Ez az „érdekeltté tétel” és „képessé tétel” vezérfonalként található meg minden roma integrációs programunkban.

Munkánkban első sorban a roma közösségekre fókuszáltunk, s mindenek előtt helyi, regionális legitim képviseletük, illetve civil szervezeteik érdekképviseleti, érdekérvényesítő kapacitását és potenciálját igyekeztünk fejleszteni. Ez a CKÖ választásokra való felkészítést, a – főleg újonnan alakult – CKÖ-k kapacitás fejlesztését, vezetőképzést, (roma) szervezetfejlesztést jelentett, a már fentebb említett kooperáció fejlesztés mellett. Mindennek a célja az volt, hogy a helyi roma közösség önmaga tudja érdekeit felismerni, megfogalmazni, képviselni és érvényesíteni – a természetes együttműködések, koalíciók révén (is).

Mindebből következik, hogy programjaink közvetve az egész helyi roma közösséget érintették, de a programok jellegéből következően elsősorban a közéleti munka iránt elkötelezetteket, a roma civil szervezeteket, a CKÖ-ket és azok közösségi „holdudvarát” célozták meg. A roma integrációban érdekelt fórumok közül az iskolákkal, a szociális intézményekkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel tudtunk együttműködni.

Célunk a fent leírtak alapján mindenütt a roma integrációban érintett feleknek a hatékony kommunikációra, együttműködésre képessé tétele, illetve az ebben való érdekeik feltárásában segítség nyújtása. Az ilyen jellegű munka nem hoz gyors, azonnal mérhető eredményt, hiszen öröklött kulturális panelekben, gondolkodásban kell úgy változást elindítani, hogy az újfajta gondolkodást interiorizált értékek alapozzák meg - ehhez idő kell.

• Ha viszont a helyi közösségből sikerült a „kritikus tömeget” bevonnunk, akkor az eredmény belátható időn belül is érzékelhető volt. A „kritikus tömeg” fogalom nem feltétlenül mennyiségi tartalomra utal, az ügyben érintett szervezetek, intézmények, az önkormányzat, tehát a véleményformáló és magatartási mintát adó szerveződések és személyek a munlitiplikatív hatásuk miatt „kritikus tömeget” jelenthetnek tömeg-méret nélkül is. Természetesen, a program tartalmától függően, a helyi lakosság bevonása, mobilizálása teremtette meg az ideális társadalmi közeget a hatékony, eredményes munkához.
• A fenntarthatóság fontos feltétele még – tapasztalataink szerint – a kisebbségi és a többségi társadalomban is elfogadott, és hiteles személyiség megléte, aki a program zárása után is motorja, generálója lehet a hatékony együttműködésnek.
• További fontos feltétel a folyamatos kommunikáció kialakítása és fenntartása, ami akár intézményi formát is ölthet.
• Többnyire ott sikerült tartós eredményt felmutatnunk, ahol legalább 2 évig folyamatosan a helyszínen dolgoztunk a helyi partnereinkkel – ez egy kritikus minimális időhossz, ha több, akkor gondosan, előrelátóan kiírt pályázatot sikerült elnyernünk.

A Partners Hungary Alapítvány fontosabb roma integrációs programjainak adatai (1996-2011)