Vanvécéd!

Ma Magyarországon több, mint félmillió embernek nincs. Programunkkal kültéri vécéket építünk, helyi összefogással és közösségi tervezéssel.

A statisztika csak azt tartja nyilván, hogy kinek nincs beltéri WC-je, de tapasztalataink alapján a kültéri illemhely is hiányzik több tízezer családnál. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon 523,5 ezer fő (köztük pedig több, mint 170 ezer gyermek) él olyan lakásban, amely nem rendelkezik saját WC-vel. Az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb lakásminőség terén, így ez a probléma kiemelten sújtja őket.

2015-ben azért kezdtünk adománygyűjtésbe, hogy a korábban megépített 84 kültéri WC mellé még további 30-at építhessünk Porcsalmán. Azóta minden családnak van legalább kültéri illemhelye a településen.

 

Természetesen tudjuk, hogy ezekkel az akciókkal csak nagyon kis mértékben lehet enyhíteni a legszegényebbek lakhatás, de főképp a lakásminőség kérdése rendkívül összetett probléma, és különösen igaz ez a telepeken vagy telepszerű környezetben, szegregátumokban élő, leginkább roma származású családok esetében. A diszkrimináció mellett szembe kell nézniük ugyanis az közmű-infrastruktúra teljes hiányával, az egészségügyi, valamint szociális szolgáltatások elérhetetlenségével, és azzal is, hogy a lakásfenntartási támogatás 2015-ös megszüntetésével még nehezebb helyzetbe kerültek ezek az emberek.

 

Az illemhelyek hiánya és az ebből fakadó lakhatási, valamint egészségügyi problémák ilyen mértékű súlyossága nekünk sem volt mindig ennyire egyértelmű. Az „Együtt a Jobb egészségért” elnevezésű, nemzetközi partnerségben, egy román, egy bolgár és egy szlovák partnerszervezettel megvalósuló projektünk keretében vált a “WC-ügy” a legkirívóbb, az egészségügyet érintő kihívássá azokon a településeken, amelyek részt vesznek a programban. A nemzetközi projekt célja, hogy az egyes országokban, a jelenleg tapasztalható helyzethez mérten, közös fellépéssel segítse a mediáció egészségügyi hozzáférést erősítő elterjedését, egészségügyi ellátórendszerbe történő beépülését, további megerősödését. A magyarországi kísérleti projektben a közvetítői tevékenység (interkulturális mediáció) és a közösségi tervezés módszerének alkalmazásával szeretnénk az egészségügyi rendszer és a kistelepüléseken élő, leginkább cigány származású emberek és közösségek között hidat építeni, ezzel erősítve a helyi ellátórendszer elérését, igénybevételét, valamint az egészségtudatos életmód népszerűsítését, gyakorlását. A projektben a helyi védőnők, a háziorvosok, a polgármester, a szociális intézmények munkatársai, illetve a pedagógusok is részt vesznek, akiknek a munkáját a helyben kiképzett, a helyi közösségből származó roma mediátor segíti. Az ő feladatuk, hogy hidat képezzenek a közösség, valamint az intézmények között.

 

A projekt tehát jóval többről szól a WC-k megépítésénél. Az akciót a mediátor által szervezett közösségi kerekasztalokon tervezik meg a helyiek. Ezen részt vesznek az intézményvezetők, a védőnők, a háziorvos és természetesen az érintett lakosság is. A helyiek maguk tervezik meg az eszközbeszerzést, a munkafolyamatot, közösen döntenek az építés idejéről, helyéről és arról, hogy kinek mi lesz a feladata. Vagyis a helyiek maguk szerzik be a vécék építéséhez szükséges faanyagot, valamint az eszközöket, a részleteket pedig közösségi kerekasztalokon beszélik át. Fő célunk ugyanis a „képessé tétel”, vagyis, hogy segítsünk ezeknek az embereknek abban, hogy közösségi megoldásokat keresve kitörhessenek abból a nyomorból, amiben élnek.

 

Olvasson erről bővebben!